Szösszenetek a Túralovaglásról – Minden, amit tudnod érdemes, mielőtt Székelyföldre jössz!

Kedves lovas barátaink!

Ezt a kis írást azért osztjuk meg veletek, hogy felkészíthessünk titeket a legjobb székelyföldi lovas túrára, ha úgy döntötök, hogy belevágtok a kalandba. Mert hát, itt nem olyan a terep, mint a városi lovardákban – egy-egy túra igazán próbára teszi a lovast és lovat egyaránt!

1. Az időjárás? A hegyekben nincs nyár, se tél, csak "székely tavasz"!

Ne bízz meg mindig az előrejelzésben! A székely hegyekben pár perc alatt bekövetkezhet a varázslat: nyárból tél, aszályból árvíz, reggel napsütés, délután hó. Itt aztán nem árt, ha van nálad egy esőkabát, túrabakancs, és egy kis extra réteg ruha, hogy meg tudd lovagolni az időjárás minden huncutságát.

2. Gyalogos szakaszok, patakok, és mocsarak – cipő téma!

A túrán gyakran lesznek olyan szakaszok, ahol nemcsak lovagolni, hanem gyalogolni is kell. Képzeld el, hogy patakon kell átkelni, és a lovadat vezetve, te is átcsúszol a sárban, mintha csak egy hős volnál a háborúban. Ilyenkor ne az új, fancy csizmádra koncentrálj, hanem inkább olyan cipőt hozz, ami jól bírja a terepet!

3. A lovak nem mesefigurák, ne várd el, hogy bárhol átröpítenek!

Itt a lovak nem épp a puha, sima talajon battyognak, hanem kemény, sziklás utakon és meredek dombokon. Szóval ha te, mint lovas, nem szeretnél kárt tenni benne, akkor jobb, ha észben tartod: a lovak saját súlyuk 20%-át bírják el anélkül, hogy túlterhelnék őket. Ha kicsit több vagy ennél, egyeztess előre, hogy a túra alatt biztosan nagyobb teherbírású lóval gyere! De ne aggódj, mi is szeretjük a "nehézfiúkat", csak ne pakolj rájuk mindent!

4. Ne kontrolláld folyamatosan a lovat!

Itt nem a nyugati fedeles lovaglásról van szó, ahol a ló folyamatos irányítás alatt áll. Nálunk a ló maga is tudja, mi a dolga, és képes beosztani az erejét. Ha folyamatosan a száron tartod, csak feleslegesen akadályozod. Az okos ló tudja, hogy mikor kell előre nyúlnia, és mikor kell a szántásba menni. Hadd csinálja, miért ne?! Nem fog elrohanni, hidd el, több ezer kilométert tett már meg, és ismeri a terepet!

5. Ülés? Ne feküdj hátra, mint a székben!

Ne ülj zárt ülésbe, és ne dőlj hátra úgy, mint a foteledben! A ló nem a kedvenc fotelünk, hogy elnyúljunk benne. A lónak kell a szabad mozgás, főleg a nyakának, vállának, csípőjének. A mar, a vállak a lapocka, a bordák a csontos részei, ezek alkalmasak téged cipelni. A hátsó fertály szalagos, izmos lazaszerkezet, itt ne terheld. Az ülést mindig a ló mozgásához igazítsd. Ha épp hegynek felfelé mész, engedd szabadon a hátát, és tartsd magad egyensúlyban. Ha nem bírod ki, hogy pár percig kiállva lovagolj, akkor kezdj kisebb túrákkal, hogy ne az izmaid mondják fel a szolgálatot!

6. Ne hozd a saját nyereged – Nem vagyunk mi versenyló istálló!

Tudjuk, hogy a saját nyereg mindig kényelmesebb, de tudd, hogy itt, Székelyföldön a túralovaknak specifikus felszerelése van, hogy mind a ló, mind a lovas számára kényelmes és biztonságos legyen a túra. Bízd ránk a beállításokat, mi értünk hozzá! Nem az a cél, hogy „szépen nézzen ki”, hanem hogy mindenkinek kényelmes legyen.

7. Tervezz edzéssel – Ne hagyd otthon a kondit!

Itt minden nap lovon leszel, szóval, ha még nem edzettél a terepen, érdemes beiktatni pár lovas edzést. Lovagolj hosszabb távokat, keresd a dombokat, és próbálj meg állva lovagolni, ne kapaszkodj folyton a szárban! A túrán mi sem szeretjük, ha valaki útközben egyszer csak azt mondja: „Hú, de fáradt vagyok! Hol az üdítő?” Szóval gyakorolj! Olykor mi is ugrálunk egy-egy árkot, nehogy már ne legyél felkészülve!

8. Ne hozzad a lovadat!

Ez egy kedves, de komoly tanács: ne hozd el a saját lovadat. Tisztában vagyunk vele, hogy a lovasok szeretnek a saját lovukkal járni, de hidd el, sokkal jobb, ha a helyi lovakra bízod magad. Ők ismerik a terepet, a sziklás utakat, a meredekeket, és nem ijednek meg a kíváncsi kutyáktól vagy a ménesekből való felbukkanó újabb lovaktól. Az idegen lovak gyakran nem bírják a helyi kihívásokat, és ha túlságosan megterhelődnek, az mindkettőnknek nehézséget okozhat.

Tipp: Ha Székelyföldön szeretnél túrázni, akkor edz előre! Ha szeretnél, hogy a túra igazán sikeres legyen, járj el lovagolni egy pár hónapig, és próbálj meg nagyobb terepeken lovagolni – így nem fogsz izombajban elfáradni! Jó lenne, ha a lóval egy-két sziklás terepen és patakátkelésben is megismerkednél, így nem ér majd váratlanul, ha patakba kell vágtatni a szép székely táj közepén!

Még pár szösszenet:

1. A lovaglás természetes ritmusára figyelj

Székelyföldön a lovaknak megvan a saját ritmusuk, és nem minden a tökéletesen sima, fedeles pályán vagy kinti karámban való lovaglásról szól. Itt a terep változatos – hegyek, erdők, patakok és kis falvak várnak ránk. A lovaglás sokszor emelkedő és lejtő ösvényeken történik, ahol a ló érzékelni fogja a talajt, és nem mindig lesz könnyű menni. Az egyik legfontosabb dolog, amit meg kell tanulnod, hogy alkalmazkodj a ló mozgásához és a változó terephez. Ha kicsit több lendületre van szükség, ne habozz ösztönözni a lovat – de mindezt úgy, hogy tisztelettel bánsz vele.

2. A lovak türelmesek, de erős egyéniségeik vannak

Székelyföldön a lovak nem csupán munkatársak, hanem a hűséges partnereink is. Ők a természetes környezetükben nőnek fel, és sokszor érzékenyek az érzelmi kapcsolatra, amit velük kialakítasz. Mivel a székely lovak kemény, de kedves állatok, figyelj arra, hogy a lovaglás ne csak technikai szempontból legyen pontos, hanem kommunikálj is a lóval. Nyugodt kezekkel és finom, de határozott irányítással fogod elérni a legjobb eredményeket.

3. Érdemes tisztában lenni a helyi lovas kultúrával

A lovaglás nálunk egy olyan hagyomány, amelyet generációk óta ápolunk. Székelyföldön gyakran találkozunk olyan helyekkel, ahol a lovak nem csupán közlekedési eszközök, hanem a napi munkák alapvető segítői. Az állatok tisztelete, a lóval való bánásmód és a ló iránti kötődés sokkal mélyebb, mint egy hagyományos lovas iskolai edzés. Itt nemcsak lovagolni fogsz, hanem valóban belekóstolhatsz egy olyan életformába, ahol a ló és az ember összhangban dolgozik együtt a természetben.

4. Terepen, szabad levegőn – a lovaglás szabadsága

A tereplovaglás különbözik a lovardai lovaglástól abban, hogy a környezet, a domborzat, és a táj folyamatosan változik. A nyugati lovassportokban a lovaglás gyakran precíz és kontrollált, míg itt a szabad levegőn lovagolva szabadon kell alkalmazkodnod a környezethez. A székely táj, a hegyek és az erdők igazi szabadságot adnak, de a terepen való lovaglás komoly kihívásokat is tartogat. Az akadályok, patakok, és hegyek, amelyekkel meg kell küzdened, mind részei ennek az élménynek.

5. Felszerelés és lovaglási stílus

A lovaglás során itt nem számít, hogy a legújabb, csillogó felszerelésed van-e, sokkal inkább a biztonság és a praktikum a fontos. A nyeregek, kantárok és a lovas felszerelés egyszerűek, de a célnak tökéletesen megfelelnek. A lovaglásnak itt nagy hagyománya van, ezért a székelyek nem túlságosan szigorúak a versenyszerű precizitásban, inkább a természetes mozdulatok, a lóval való harmónia és a bizalom a legfontosabbak. Ha viszont eddig főként fedeles lovaglással foglalkoztál, akkor itt nem árt, ha egy kicsit lazábbra veszed a gyeplőt – szó szerint és átvitt értelemben is.

És végül… ne aggódj, ha néha sáros leszel! Itt a természet minden apró részletében veled van, szóval érezd jól magad, éld át a kalandot, és ne hagyd ki a székely túrák igazi varázsát! A legjobb élmények a sárban és a napsütésben születnek.

Jó túrázást!